Mi várható a kistérség gazdaságában 2010-ig?
A következő tíz év elé mind a magyar gazdaság egésze, mind Mór és vonzáskörzete alapvetően derűlátó várakozással nézhet. Az elmúlt években már döntően létrejött Fejér megye ezen ré-szén az a modern, exportorientált ipari termelői bázis amire a jövőben is bátran alapozhatunk. Ezek a vállalkozások sikeresek, nyereségesek, termelésük bővülése várható. Sikerük újabb befek-tetők számára jelent jó példát, vonzerőt. Egyre növekvő számú magyar kis– és középvállalkozás válik majd alkalmassá arra, hogy beszállítója legyen ezeknek a jellemzően külföldi tulajdonú vállalatoknak. Gazdasági szerkezetváltás során régiónkban tovább romlik a bányaipar és néhány mezőgazdasági vállalkozás hely-zete, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy jelentős növekedés lesz az építőipari, szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátóipari területen. Jelentős “mozgás“ várható az egyéni és kisvállalkozá-soknál: nagyon sok fog megszűnni, többen új vállalkozást indí-tanak, néhány esetben tőkekoncentrációval jön létre az új profilú vállalkozás. A reáljövedelmek érzékelhető növekedése, az inflá-
ció további mérséklődése, a kamatszintek erőteljes csökkenése mind a magánfogyasztás - akár már hitelből is finanszírozott - gyors növekedését jelzi előre. A termelés növekedés hatóereje változatlanul az export marad, de egyre fonto-sabb szerephez jut a belső felhasználás és a beruházások bővülése is. Három-öt éven belüli felvételünk az Európai Unióba újabb lökést ad a magyar gazdaságnak.

Elmer Imre
FMKIK Móri Területi elnöke

Nemzetiség és hagyományőrzés

1994. januárban alakult meg az első 5 német önkormányzat. Számuk 1998-ban 15-re bővült és felöleli a Vértes hegység
ösz-szes német nemzetiségi falvait, valamint Székesfehérvárt,
Adonyt és Mezőfalvát. Az önkormányzatok 1994-ben létrehozták szövetségüket, így a ‘98-ban csatlakozó önkormányzatokkal
egy régió jöhetett létre, melynek központja Mór és egyben az itt lévő regionális iroda fogja össze a települések önkormányzatait.
A helyi önkormányzatoknak elsősorban helyi érdekképviselet biztosítása a fő feladat, de nem mellőzhető a kisebbségi kultu-rális autonómia felé való törekvés sem. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás és a kultúra mellett más területeken is együttműködnek
a régióval, így például a falusi turizmus elősegítésében. Az egyik legfontosabb feladat az információk gyors és pontos átadása. Ebben még további fejlesztések szükségesek, mert a telefon-hálózat biztosítása és működtetése nem elégséges. Az informá-ciók birtoklásához nagyon fontos, hogy közösen munkálkodva a saját tele-pülésünket bekapcsoljuk a hazai és nemzetközi kultu-rális rendezvényekbe. Egymásnak csoportokat ajánljunk, fellépési lehetőséget biztosítsunk. Ezáltal a település is gyarapszik és az állampolgárok megélhetési gondjai csökkennek. Nagyon jelentős az egyes települések nemzetközi kapcso-lata, mely elsősorban a testvérvárosi kapcsolatrendszerben nyilvánul meg. Itt azonban még nem aknáztunk ki minden lehetőséget. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a helyi kulturális értékeket „eladhatóvá„ és hozzá-férhetővé tegyük a külföldiek számára. Csoportjaink már nem csak a hazai fesztiválokon ismertek, hanem külföldre is rendsze-resen meghívják őket. Művészeti területen azonban vannak még lehetőségek. Nagy gondként jelentkezik az anyanyelv teljes körű ismeretének hiánya, illetve a tárgyalóképes ismeret. Éppen ezért átfogó nyelvtanfolyamokat szükséges tartani, melyek fontos részei lehetnek az iskolán kívüli oktatásnak.

Erdei Ferenc
Móri Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Egészségügyi ellátás

A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága már-már közhely-nek számít. 1994. évben még a GDP 7,6%-át fordítottuk egész-ségügyi ellátásra, ma kb. 5-6 %-ot. Egyértelmű tehát, hogy az egészségügy teljesítményét, minőségét tovább növelni csak az egészségügyre fordítandó összeg növelésével lehetséges. Hiába működ-nek a legolcsóbban és a leggazdaságosabban a világ más tájain a kis gyógyintézetek (Japán, Dánia, Hollandia), nálunk vár-hatóan csak a megyei szintű intézmények megsegítésére lehet számítani. Mivel az egészségügy finanszírozása az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján csak az elosztási arányokban módosulhat, de végösszegében nem, ezért a Móri Városi Kórház-Rendelőinté-zethez hasonló kis kórházak problémái a jövőben csak szaporod-hatnak, ha valamilyen megelőző koncepciót nem vázolunk fel.
A jövőben a következő lépések megtétele szükséges: A kórház épületének külső és belső korszerűsítése, az ágyszám csökken-tése, az ügyeleti ellátás átszervezése, az önkéntes és rendsze-res támogatók létszámának növelése, az egészségügyi privati-zációs elképzelések megvalósítása. Fenti elképzelések valóra váltásához elen-gedhetetlen a helyi és a kistérségi önkormány-zatok fokozott támogatása, az emberek megértése, az anyagi erőforrások megteremtése és a kollégák együttműködése. Reméljük a III. évezredben mindez együtt lesz és akkor elmond-hatjuk, hogy Mór város és környéke lakosságát egy kicsi, de magas színvonalon, hatékonyan működő egészségügyi szolgálat fogja ellátni.

Dr. Juhász Tivadar orvos-igazgató
Móri Városi Kórház-Rendelőintézet

Kultúra

Mi kell a sikerhez? Kellő időben jól megfogalmazott cél, pénz, tenni akarás. Minden adott volt a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola létrejöttekor. Az iskola 1955-ben önkormányzati intézményként alakult Bodajkon. A kezdeti cél a községben már működő művé-szeti csoportok működtetése volt. Hamarosan kiderült, hogy óriási az érdeklődés, és nem csak helyben. A folyamatosan bővülő ok-tatás ellátására jött létre a Művészetért Közalapítvány s lett fenn-tartója az iskolának. Az alapító bodajki önkormányzat bőkezűen biztosította az induláshoz a feltételeket, a fejlődés alapját. Ma a közalapítvány alapítványi bevételekből, és állami normatív támoga-tásból biztosítja az iskola költségeit. A mostani tanévben már 16 településen több mint 1800 fiatal tanul a zene-tánc-képzőművé-szet és színművészeti tanszakokon. A csoportok többsége Székesfehérváron és attól északra működik. A kistérségi műkö-dés biztosítja a kellő számú érdeklődőt, a változatos sokszínű képzést és a jól képzett művésztanárok megélhetését. A színvo-nal mérője a csoportok és tanítványok szereplése fesztiválokon
és versenyeken, továbbtanulásuk művészképzőkben. Újabban kialakuló nemzetközi kapcsolataink is jó lehetőséget adnak a fiatalok tudásának összemérésére és közösségteremtő élmények meg-szerzésére. A hagyományossá váló nyári alkotótáborok pedig a művészeti ágak közötti kapcsolatok kialakítására kiváló alkalmak. A Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola rövid sikeres törté-nete is bizonyítja, hogy a non-profit művészetoktatásban is jelentős erőket lehet mozgósítani, értékválságban vergődő vilá-gunkban is érdeklődő az ifjúság, és az állam és önkormányzatok szerepe, felelőssége meghatározó a finanszírozásban és az oktatási-, művészeti színvonal elérésében és megtartásában.

Korompai Péter
Művészetért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke

Kommunikáció

Miközben a világ és a magyar nagyvárosok informatikai fejlődése egy vér nélküli forradalomhoz hasonlít, a kistelepülések mintha Csipkerózsika álmukat aludnák, és tudomást sem vesznek az EU, a PHARE és a legújabb sláger, a SAPARD vidékfejlesztési programjainak a kommunikációs technológiák fejlődésére gyako-rolható hatásáról. Pedig e programok nagyon is alkalmasak olyan források megszerzésére, mely nagyban segítségére lehet a falvak és kistelepülések informatikai felzárkózásához. Hogy ne hibáz-zuk el a jövő évezred első lépéseit, a településmarketing egyik kiemelkedően hatékony, és olcsó eszközéről, az Internet alkal-mazásáról szólnék. Az Internet szó hallatán, sokan bonyolult és misztikus szakmai leírásokat várnak, ettől viszont a tapaszta-latok szerint a települések vezetése fejvesztve menekül.
Az Internet pedig másra nem alkalmas, mint levelezésre, informá-ciószerzésre, valamint saját információink megjelentetésére.
És ezen három területen verhetetlen. Az elektronikus levelezés hihetetlenül olcsó és hatékony, az információszerzés szintén olcsó és hatékony, az Interneten való megjelenés... nem fogják kitalálni! Olcsó és hatékony! Mór és kistérsége kommunikációs fejlődésére a jövő technikai kihívásai ugyanolyan hatással lesz-nek, mint egy nagyváros, vagy egy nagyüzem ez irányú fejlő-désére. E témák menedzselésében igen nagy szerepet képesek felvállalni a teleházak, melyből Fejér megyében is egyre több működik, és próbálja alakítani a települések informatikai életét (is). Megoldásnak kínálkozik a teleházak által kezdeményezett informatikai társulások életre hívása, melynek keretén belül - az intelligens városokhoz hasonlóan - intelligens régiók jönnek létre. A társulások szakmai koordinációja jelentősen felgyorsíthatja a települések informatikai téren való felzárkózását. Tudni kell, hogy
az Európai Út sincs arannyal kikövezve, és a felzárkózás elősegítése mindenki felelőssége.

Suhajda László
teleház vezető
www.goldinfo.hu
E-mail: info@goldinfo.hu