Akik e tájon élünk...

A móri kistérségi társulás települései: Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakô, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám és Söréd. Közülük legnagyobb lakosságszámú Mór - a régió természetes köz-pontja - 15.085 lakossal, míg Bakonykútiban mindössze 108-an lak-nak. A népsűrűség csaknem 100 fô/km2. A 14 település összlakos-sága 35.357 fô, közöttük majdnem minden negyedik 18 év alatti fiatal, míg a 60 évesnél idôsebbek számaránya átlag 17 %. Az elöregedés leginkább Bakonykúti és Isztimér településekre jellemzô, Kincsesbá-nyán, Móron és Pusztavámon fiatalabb a lakosság összetétele. A kis-térségben a természetes szaporodás az ezredvégen negatív képet mu-tat. A születések száma sajnos sehol nem haladja meg az elhalálozá-sokét, sôt a régió településeinek felén több a temetés, mint a keresz-telô. Ezt a fogyást kiegyenlíti a külsô bevándorlás. Mór, Pusztavám, Nagyveleg, Söréd, Bodajk, Isztimér és Bakonykúti lakosságának mobi-litása pozitív egyenlegű és az utóbbi 5 évben csak Csákberényben volt nagyobb az elköltözôk száma a betelepülteknél. A kistérségben a la-kosság többsége magyar származású. Jelentôs létszámú nemzetiségi kisebbség Pusztavám, Isztimér, Bakonykúti és Mór településeken él, akik többségében a német nemzetiséghez tartoznak. Isztiméren és Bakonycsernyén találunk nagyobb számban szlovák nemzetiségűeket, míg a cigányság létszámaránya Móron a legnagyobb. E településeken a nemzetiségek helyi képviseletére választás útján megalakultak és működnek a kisebbségi önkormányzatok.

Ahogyan élünk...

A kistérség összesített lakásállománya 12.708 családi ház és lakás, egy lakóingatlanban átlagban csaknem 3 fô él. Ezek döntô többsége magántulajdonban van és nagyobb részük a XX. század utolsó harma-dában épült. A legtöbb települési önkormányzatnak van szolgálati és szociális bérlakása is. Ezek aránya azonban az összes lakáson belül csak 0,5 - 3 % közötti, legmagasabb (5 %) Fehérvárcsurgón. A leg-utóbbi 5 évben a legtöbb településen nôtt a lakosság építési kedve és
a térségben csak Bodajkon csökkent a lakásállomány. Az alapvető infrastruktúra kiépítésben a kistérség nagyot lépett elôre az elmúlt tíz évben. A vezetékes vízellátás a települések nagyobb részén szinte teljeskörűen biztosított, és az évtized legnagyobb közösségi fejleszté-sének köszönhetôen a lakások csaknem kétharmadában van vezeté-kes gáz. Nem ennyire rózsás a helyzet a csatornázottság terén, mivel több településen ez teljes mértékben hiányzik, illetve a csatornahálózat viszonylag alacsony kiépítettségű. A telekommunikációs rendszerek fejlôdésében az utóbbi években minôségi ugrás volt tapasztalható, mi-vel a vezetékes telefonhálózat nagymértékben kiépült, Söréden például a bekapcsolt lakások aránya 100%. A legtöbb településen a lakossági összefogásnak köszönhetôen helyi kábeltelevíziós rendszer is létrejött, Móron a magánkézbe adást követôen már a következô évezrednek megfelelô technikai váltást is megvalósította az új üzemeltetô.

Amibôl élünk...

A kistérség munkaképes korú lakosságának foglalkoztatottsága a hazai átlagnál lényegesen jobb, közülük a keresôk aránya a legtöbb településen eléri a 80-90 %-ot. Csak a legkisebb létszámú települése-ken alacsonyabb ennél a dolgozók számaránya, de Bakonykúti kivéte-lével sehol sem kevesebb 70 %-nál. A munkanélküliség mértéke átla-gosan 4 -5 %, de kiemelkedôen alacsony Pusztavámon, Bodajkon és Nagyvelegen. A bauxittermelés befejeződésével átmenetileg 10%-ra nôtt a munkanélküliségi szint Kincsesbányán. Munkát a régióban élô emberek elsôsorban az iparban és a szolgáltató ágazatokban találnak. Az utolsó évtizedben a mezôgazdaság rovására szinte minden telepü-lésen nôtt az iparban dolgozók aránya, ami főként a székesfehérvári és móri iparvidék zöldmezôs beruházásai munkaerô felvevô igényének volt köszönhetô. A kistérségben az évezred végén 242 társas és 1099 egyéni vállalkozás működik. Ennek több, mint fele móri székhelyű.
Az elmúlt években az egyéni vállakozások száma a legtöbb települé-sen folyamatosan nôtt, míg a társas vállalkozások száma a évtized ele-jét követô fejlôdés után szinten maradt. A gazdálkodók nagyobb része az iparban tevékenykedik és a mezôgazdasági termelés egyértelműen visszaszorulóban van a térségben, Kincsebányán és Magyaralmáson például nincs mezôgazdasági vállalkozás, Pusztavámon és Csókakôn 30 %-os a mezôgazdaságban működô gazdálkodók aránya, amely a térségben a legmagasabb. Munka mellett azonban saját szükségleteik kielégítésére sokan foglalkoznak állattartással és kertészkedéssel, illetve szôlôműveléssel. Az állami gazdaságok és termelôszövetkeze-tek leépülésével együtt járt a szôlôtermesztés és a bortermelés átme-neti hanyatlása. Az újonnan létrejött hegyközségeknek és a jógazda szemléletű kistermelôknek köszönhetôen azonban a móri borvidék re-mélhetôleg hamarosan visszanyeri régi hírnevét. Az iparon belül a ha-gyományos szén- és bauxitbányászat megszűnőben van és mára a járműalkatrészgyártás vette át a vezetô szerepet. A kisebb községek-ben - Csókakô, Magyaralmás, Pusztavám és Kincsesbánya kivételével - a helyi vállalkozások nagyobb része a lakossági igényeket kielégítô kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik, míg Móron ez a szektor csak a vállalkozások 14 %-át foglalja magában. A kistérségben az elmúlt évtizedben 6 olyan külföldi - elsôsorban német - tôkébôl finan-szírozott beruházás és fejlesztés valósult meg, amelynek nagyság-rendje több százmilllió forintos, illetve milliárdos összegű volt. A tôke-befektetésre azonban kizárólag Móron került sor, így ennek eredmé-nyeként a kistérségi községek dolgozóinak zöme eljár dolgozni lakó-helyéről.

Ahol tanulunk...

A kistérségi települések többsége rendelkezik óvodával és általános iskolával. Bakonykúti és Balinka a legkisebbek óvodai ellátását, továb-bá Söréd az alapfokú iskoláztatást a szomszédos településekkel közö-sen oldja meg. Nagyvelegen csak alsó iskolai tagozatot működtetnek. A kistérség összesen 16 óvodájában 1619 gyermek játszhat, míg az általános iskolák 167 tanulócsoportjában összesen 3651 diák sajátít-hatja el az alapvetô műveltséget. Középiskola a térségben csak Móron található, a Táncsics Mihály Gimnázium és a Perczel Mór Szakközép-iskola összesen 20 tanulócsoportjában 800 fô szerezhet érettségit és
a kor követelményeinek egyre inkább megfelelô általános műveltséget és szakismeretet. Móron a Zeneiskola 14 tanulócsoportjában 435 tanu-ló sajátíthat el magas színvonalú zenei és hangszeres tudást. A térségi feladatokat is ellátó móri Gárdonyi Géza Általános Iskolában jelenleg 86 tanuló felzárkóztatását és nevelését végzik.
A kistérség “gyöngyszeme” a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, amelynek kisugárzó hatása már a régión túl is érzékelhetô. Az iskola bodajki és más településekre kihelyezett tagozatain összesen 1917 diák zenei, művészeti képzését látják el.

Ahol művelôdünk és ahogy szórakozunk...

Közösségi kulturális összejövetelekre, rendezvényekre alkalmas mű-velôdési ház, kultúrház vagy faluház és könyvtár Bakonykúti kivitelével a kistérség valamennyi településén található. Már az új évezred kíhívá-sára válasz a teleházak létrejötte, amely jelenleg Csákberényben, Isztiméren és Balinkán van. A lakosság szórakozása, kikapcsolódása a technikai fejlôdésnek köszönhetôen ma már fôként az otthonuk falai között vagy a közeli nagyvárosban zajlik. Mozi már csak Móron és Bodajkon van, egyre csökkenô látogatottsággal. A fiatalok igényeinek az ezredvégen leginkább a disco-k felelnek meg, de újra divatja van a hagyományos báloknak is. A települések önállóvá válásával megerôsö-dött a hagyományôrzés és elôtérbe kerültek a település egyedi arcula-tának megfelelô rendezvények. A falunap és a búcsú a községekben a legnagyobb közösségi rendezvény, de több település tavasszal majálist és nônapot, ôsszel pedig szüreti felvonulást szervez. Magyaralmáson nemzedékek találkozójával, Kincsesbányán férfinappal és öregek nap-jával köszöntik az érintetteket. Bornap Móron és Csákberényben van,
a móri már az országhatárokat is átlépi hírnevével és a hozzá kapcso-lódó nemzetközi zenei kulturális rendezvényekkel. Móron tavaszonként új hagyományt kívánnak teremteni a Szent György-napi vígasságokkal.

Ami gyógyír a bajra...

Alapszintű általános orvosi ellátás Bakonykúti kivitelével minden tele-pülésen működik, a régióban összesen 29 háziorvos látja el helyben
a betegeket. A kistérség egyetlen térségi egészségügyi feladatokat is ellátó intézménye a Móri Városi Kórház és Rendelôintézet, ahol fekvő- és járóbeteg szakorvosi ellátást biztosítanak a régió lakosságának.
Az intézmény működtetésre fordítható pénz egyre kevésbé elég, ezért néhány éve felvetôdött a kórház bezárása is. Ezt az intézménynek szerencsére sikerült elkerülnie, amihez a vállalkozói szféra és a lakos-ság anyagi támogatása is hozzájárult. Piaci alapon működő orvosi vállalkozások csak egyes szakterületeken /pl. munkaegészségügy, fogászat/ működnek. Mentőállomás csak Móron található. A települé-sek többségén mára kiépültek a szociális ellátás szervezetei is. Pusztavám és Bakonykúti jelenleg nem működtet ilyen intézményeket Gyermekjóléti szolgálat Bakonycsernye kivételével a többi településen van, azonban családsegítô szolgálatot már csak a települések fele, öregek napközi otthonát pedig csak Mór és Bodajk működtet. Hajléktalan szállót Mór városa tart fenn a rászorulóknak.

Amiben helyben szervezkedünk...

A kistérség településein összesen 109 bejegyzett civil szervezet mű-ködik, amelyek többsége az 1990-es rendszerváltás után alakult.
Többségük a szabadidôs tevékenységek, a sport, a kultúra és a hagyo-mányôrzés területén tevékenykedik. A klubok, egyesületek sikereiket elsôsorban a tagjaik lelkesedésének és vezetôik hozzáértésének kö-szönhetik. Működésük anyagi bázisát elsôsorban saját erôbôl, támo-gatoktól és pályázatok útján teremtik meg és nagy mozgató erôt jelen-tenek a települések közéletében. Közülük az országhatárokon túl is ismert a Móri Művészeti Szabadiskola és a Móri Ifjúsági Fúvószenekar tevékenysége. Külföldi partnerkapcsolattal a kisrégióban csak öt tele-pülés rendelkezik. Pusztavámnak három, Mórnak, Bodajknak, Csóka-kônek és Isztimérnek egy-egy külhoni testvértelepülése van, jellemzően német nyelvterületen. Velük a hivatalos szintű és a lakossági együtt-működés a kulturális rendezvényeken túl az egészségügyre, az okta-tásra, a sportra és a vallásra is kiterjed.

Akik a példát jelentik...

A móri kistérség neves szülöttei életútjának, munkásságának bemuta-tására e kiadvány keretei nem elegendôk. Számos területen tevékeny-kedtek ugyanis azok, akik a ma itt élôknek és a jövô nemzedékeknek a példát jelentik. Mór városa elsősorban Wekerle Sándor elsô magyar polgári miniszterelnökre, Dr. Zimmermann Ágoston állatorvos-akadémi-kusra, Radó Antal műfordítóra, Bakonycsernye Hegyi Imre néprajzkuta-tóra, Isztimér Dr.Angeli Lambert biológusra, Fehérvárcsurgó gróf Károlyi József földbirtokosra, Amerigo Tot szobrászművészre és Dr. Kétly József orvosra, Bodajk Perke Géza festôművészre és a közelmúltban elhunyt Fellegi Imre helytörténészre a legbüszkébb.

Ami a közeljövôben a legfontosabb...

A kistérség önkormányzati vezetôi településük következô öt évi fejlôdé-sében a következôkre helyezték a hangsúlyt: Szinte mindehol elsôszá-mú megoldásra váró feladat a csatornahálózatok és a belsô vízelvezető rendszerek teljes kiépítése, karbantartása. A települések nagyobb ré-szén tervezik a járdák és úthálózatok javítását. Pusztavámon a fejlesz-tési lehetôségek a szénbányászat még bizonytalan jövôjével is össze-függenek. Mór, Magyaralmás, Bakonykúti, Fehérvárcsurgó, Söréd és Bakonycsernye az intézményrendszer fejlesztését is tervezi. Csákberényben, Fehérvárcsurgón, Kincsesbányán, Söréden és Bodaj-kon az idegenforgalom növelése is kiemelt célok közé tartozik. Söréd és Csákberény a jövőben új lakótelkek kialakításával kívánja bôvíteni la-kásállományát. Nagyveleg és Magyaralmás teleházat szeretne létre-hozni, míg Csókakô korszerűsítené kábel TV hálózatát. Isztimér, Balin-ka és Nagyveleg kiemelten fontosnak tartja a településrendezést, par-kosítást. Mindezek megvalósításához a közösségi akarat már megvan és csak az anyagiak hiányoznak.