Vértesi Tájvédelmi körzet,
a Keleti- Bakony és a Móri borvidék
A Vértes és a Bakony hegyeinek, völgyeinek szépsége, a táj változatossága,
az erdők, szántóföldek, rétek, szőlősdombok, hegyek, tavak és patakok látványának
sokszínűsége már a régi korok emberét is megragadta, amikor a letelepüléshez
ezt a vidéket választotta. A móri kistérség területén ma is számos védett
természeti értéket találhatunk. A kistérség Pusztavám-Mór-Csókakő-Csákberény
vonalától északra fekszik a Vértesi Tájvédelmi Körzet, amelyen több országos
és helyi túra- és kiránduló útvonal vezet át. Egyik legnépszerűbb túravonal
a Csákberényből induló Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvény, ahol
a Vértes különleges geológiai képződményeit, szubmediterrán állat és növényvilágát
figyelhetjük meg. A Csákberény melletti erdőrezervátumokban az oxigéndús levegő
olyan érték, amelyet különösen a nagyvárosok lakói becsülnek. A terület flórája
és faunája számos védett fajt foglal magában, ilyen például a dolomithegység
déli lejtőit ősszel pirosra festő cserszömörce vagy a Pusztavám mellett található
Pátrácos-tetői ősbükkős. A móri kistérségbe nyúlik be a Bakony északkeleti
része, Bakonycsernye - Bodajk -Fehérvárcsurgó - Kincsesbánya - Isztimér -
Bakonykúti településeket érintve. A Bakony gyönyörű színekben pompázó erdei,
kanyargó patakjai elsősorban a romantikus tájak szerelmeseit vonzzák. A Gaja-patak
Bodajk és Fehérvárcsurgó közötti szurdokvölgye, a Bakonykúti melletti Burok-völgy
vadregényes barlangjai, a Tűzköves árok geológiai érdekességei, valamint a
terület gazdag állat és növényvilága mind-mind maradandó élményeket nyújtanak
a turisták számára. Több évszázados múltra tekint vissza ezen a vidéken a
vadászat mestersége, és a vadállomány ma már szintén megőrzendő természeti
értéket jelent. A tervek szerint a jövőben mindezt a Keleti-Bakony Tájvédelmi
Körzet foglalja majd magába. A Vértes-völgyi táj egyedi szépségéhez hozzájárul
a Móri Borvidék közel 1000 hektáros szőlőtermő területe is, amely az őszi
szüreti időszakban mutatja meg legszebb arcát, a fürtöktől roskadozó szőlőtőkék
és gyümölcsösök színpompás látványát.
ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI
Várak, kastélyok, népi építészet,
pincesorok, szobrok, műemlékek
A kistérség számos turisztikai vonzerővel rendelkező épített örökséggel büszkélkedhet.
Ezek közül elsősorban Csókakő középkorban épített vára és a műemléki védettséget
élvező kastélyok a legismertebbek, de ide sorolhatók a templomok, a települések
népi építészeti stílusjegyeket megőrző utcarészei, házai és a tájegységre
jellemző pincesorok, présházak is.
A XIII. századi csókakői vár az utóbbi évtizedek sikeres helyreállító munkájának
köszönhetően egyre inkább visszanyeri régi szépségét a Móri-árok fölé magasodva.
A középkor és a török idők e sajátos emlékhelye sok látogatót vonz a településre
és újabban a történelmi korokat idéző várjátékok méltó helyszíne. Bakonycsernye
mellett a Csikling-vár, Pusztavám közelében a Gerencsér-vár és a vörös klastrom
néven is ismert vértesszentkereszti apátság rommaradványai idézik fel a régi
korok emlékeit.
A kastélyok közül belül is megtekinthető a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély.
A 240 éves műemlék felújításának köszönhetően ma egy szép könyvtárnak ad otthont
és az Európai Kulturális Találkozók Központjának első magyarországi tagjaként
kulturális rendezvények, kiállítások állandó színhelye. Szintén látogatható
az 1766-ban épült móri barokk Lamberg-kastély, amelyben a Városi Könyvtár,
helytörténeti és borászati állandó kiállítás, Wekerle emlékszoba és időszaki
kiállító galéria található. A copf Luzsénszky /Láncos/ kastély a város főterének
meghatározó épületeként a móri polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az iszkaszentgyörgyi
klasszicista-neobarokk stílusban épült Pappenheim-kastély és a bodajki klasszicista
Lamberg-kastély jelenleg csak kívülről tekinthető meg, utóbbit azonban szépen
gondozott ősparkja miatt is érdemes felkeresni.
A hagyományos magyar paraszti építészeti stílusban épült lakóházak elsősorban
Csókakő, Csákberény és Bakonykúti településeken lelhetők fel, míg Mór és Pusztavám
egyes régi házai a sváb népi építészet stílusjegyeit őrzik. A csákberényi
tájház kiállítása az 1920-as évek paraszti életét mutatja be. A móri belterületi
présházak a bortermelő kultúra „élő” építészeti emlékei, amelyek részben barokk,
klasszicista, romantikus stílusjegyeket hordoznak. A műemlék pincék sorába
tartozik a móri Lamberg-pince, a katolikus templom alatti Kapucinus-pince
és a csókakői papi dézsmapince.
A köztéri szobrok, emlékművek az ideérkező vendégeknek művészi-esztétikai
élményeket nyújtanak. A kistérségben fellelhető számos régi műalkotás közül
a bodajki Kálvária, a móri Nepomuki Szent János szobor a legismertebbek. A
fehérvárcsurgói templomban látható Amerigo Tot híres szobra, a Csurgói Madonna.
Mór belvárosa és a Lamberg-kastély parkja Nagy Benedek szobrászművész és alkotótársai
keze nyomán szinte megújultak az elmúlt évtizedben. A főtéri Boldog Gizella
szobor rövid idő alatt a város jelképe lett, a barokk kastélypark pedig Mór
város egyik leghangulatosabb helyévé vált zenepavilonjának, madárházának,
szoborparkjának és kiállító galériájának köszönhetően.
BORÁSZATI HAGYOMÁNYOK,
AZ EZERJÓ BORÚT
A természeti és épített környezet mellett a térség turisztikai vonzerejében nagy jelentősége van a gasztronómiai és borászati jellegzetességeknek is. A móri kistérség 14 települése közül öt település része a Móri borvidéknek. A magánpincészetek megerősödésével a Móri borvidék ma újbóli „önmagára találásának” időszakát éli. A környékre jellemző magyaros és sváb étel-ital kínálat és a borászati hagyományok együttesen olyan vonzerőt jelentenek, amely a turizmus fejlődésének komoly hajtóereje lehet. Ma már létezik a borturizmus és egyre több termelő ismeri fel a borfogyasztáshoz kapcsolható turisztikai szolgáltatások gazdasági jelentőségét. Céltudatos marketing tevékenység eredményeként elérhető, hogy a vendég a pincékben, a termelőknél fogyassza el azt a bort, amely nyilvánvalóan drágábban kerülne az üzletek polcaira. 2004-ben bejegyzésre került az Ezerjó Borút Egyesület, melynek pincészetek, szállásadók és vendéglátóhelyek tagjai Mór - Csókakő - Söréd - Csákberény és Zámoly területén. A borút értelme és célja abban van, hogy az ideérkező vendégek a borvidéken hosszabb időt eltöltve szervezetten járják végig a pincéket, igényes borkóstolókon megtapasztalva a helyi borok és a gasztronómiai kínálat magas minőségét. Egy-egy kiváló pincészet, borház messze földön híressé teheti az egész borvidéket is, főleg akkor, ha színvonalas kiegészítő szolgáltatásokat és látványosságokat képes nyújtani. Jó példa lehet erre a móri Bozóky-pincészet, ahol a saját tőke mellé pályázati támogatást elnyerve kisebb magánmúzeumot hoztak létre pincészetükhöz kapcsolódva. Borászati eszközgyűjteményük bemutatja a turistáknak a borkészítés hagyományos eszközeit és a híres bálványpréseket is.
TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK
Szálláshelyek, vendéglátóhelyek
mennyisége és minősége
A kistérség szálláshely kínálata a mai kereslet mellett az év nagy részében képes kielégíteni az ideérkező vendégek elhelyezési igényeit, hiány csak a nagyobb rendezvények időszakában tapasztalható. /Mór város kereskedelmi szálláshely kínálata jelenleg kb. 300 vendég egyidejű elhelyezését teszi lehetővé, ehhez képest a 2004. évi Bornapokra csak a fellépő zenekarokban több mint 700 fő érkezett./ Ezt a problémát segít megoldani a lakossági fizető-vendéglátóhelyek szálláskínálata. A kistérség falvainak többségében szintén van étkezést is nyújtó színvonalas magánszállás. A kistérségi kereskedelmi szálláshelyek minősége az egyszerűbb turistaszállástól a magasabb kategóriába sorolt fogadókon, vendégházakon át a legmodernebb wellness szállóig szinte minden típust magában foglal. Feltételezve a magyar lakosság életszínvonalának az EU átlaghoz történő jövőbeni felzárkózását, a kistérség egészében a belföldi turisták igényeit kielégítő középáras, de minőségi szálláshelykínálat fejlesztése lenne indokolt. A térségi vendéglátóhelyek, éttermek mennyisége és színvonala már jelenleg is kielégítő, azokban szinte minden réteg megtalálhatja az igényének és ízlésének megfelelő étkezési és szórakozási lehetőségeket. Új színt vihet ebbe a kínálatba Móron a hamarosan megnyíló Futora Club, amelynek óriási pincehelyisége sajátos hangulatával, élő koncertjeivel igényesebb szórakozásra ad majd lehetőséget. Az információs társadalom fejlődése magával hozta az internet cafe-k megjelenését is, ilyen szolgáltatás ma Móron és Bodajkon áll a turisták rendelkezésére. Az ifjúsági turizmus igényeit a kistérségben két ifjúsági tábor is kielégíti. Közülük az ismertebb Balinka település mellett, a most elkészült Vértes Ifjúsági tábor pedig Pusztavám külterületén várja a legfiatalabb vendégeket.
Kapcsolódó turisztikai szolgáltatások
A móri kistérségben utazási iroda jelenleg nem működik, a programszervezést
és más turisztikai szolgáltatásokat elsősorban a szállásadóhelyek végzik.
Az étkeztetést és borkóstolást a legtöbb szálloda és vendégház ma már alapszolgáltatásként
kínálja a Móri borvidék területén. A szállást, étkezést, borkóstolót, kocsikázást,
túraszervezést, lovaglást, szaunát és más wellness szolgáltatásokat magában
foglaló komplex programkínálattal ma még csak a legnagyobb móri szállodákban
/Öreg Prés Fogadó és Wellness Szálló / várják a vendégeket. A konferenciaturizmus
speciális igényeire - pl.: kiegészítő technikai berendezésekkel felszerelt
konfererenciaterem - is ugyanezen szállodák vannak felkészülve. Termálvíz
hiányában a kistérségben a melegített vízű móri szabadtéri strand és a szabadidőközpont
fedett uszodája nyújt lehetőséget a fürdésre, emellett nyaranta a fehérvárcsurgói
víztározó strandja kínál vízparti felüdülést. Lovaglás elsősorban a móri,
csókakői, csákberényi és pusztavámi vendéglátóhelyek és lovastanyák kínálatában
szerepel, vadászatra viszont jellemzően a Kelet-Bakonyban van lehetőség. Fehérvárcsurgón,
Tímárpusztán és Bakonycsernyén első osztályú vadászházak találhatók, a Vértesben
a pusztavámi vadászház várja a vendégeket. A fehérvárcsurgói víztározó a hazai
horgászturizmus egyik célpontja a 12 telepített halfajtának, a 20 bérelhető
csónaknak és a jó megközelíthetőségnek köszönhetően. A kistérségben elsősorban
Csókakő és Csákberény településekre jellemző a hagyományos falusi turizmus,
ahol a szállásadók családias falusi környezetben történő pihenést és kapcsolódó
szolgáltatásokat /falusi gazdaság, kocsizás, lovaglás, kézművesség/ kínálnak.
A lovagláson és úszáson kívül Móron a teniszezés és a tekézés a turistáknak
is elérhető sportlehetőségek. A kistérségben télen a bodajki sípálya várja
a téli sportok szerelmeseit, akik síelni és szánkózni szeretnének.
VENDÉGVÁRÓ RENDEZVÉNYEK
A móri kistérségben szinte minden településen van szüreti nap, falunap és
búcsú. A turisták idecsalogatásához önmagában ez nem elegendő, mivel a bel-és
külföldi rendezvények versenyében csak az egyedi és színvonalas programok
vonzzák nagyobb számban a látogatókat. A programkínálat elemzése alapján kitűnik,
hogy a kistérségi turisztikai programok összehangolásának, időbeni szétterítésének
jelentőségét még nem ismerték fel a szervezők. A rendezvényturizmus szezonális
jellegű, a kistérségi rendezvények többsége a szürethez kapcsolódóan az őszi
időszakra esik, mint például a móri, csákberényi bornap, a pusztavámi, isztiméri
és fehérvárcsurgói szüreti napok. Közülük is legnagyobb turisztikai esemény
a Móri Bornapok, amely a bor ünnepét fúvószenei és kórusfesztiválokkal kapcsolja
össze. Október első hétvégéjén több tízezer résztvevője van a hagyományos
programsorozatnak. A móri programkínálatot tavasszal a borkultúra és a gasztronómia
jegyében a Szent György Napok színesíti, de a látogatottsága a pénzügyi források
szűkössége miatt jelenleg csak töredéke a Bornapoknak. Az utóbbi években egyre
ismertebbé és látogatottabbá vált viszont a Csókakői Várjátékok, amelyen a
középkori harci játékok és a nívós könnyűzenei koncertek jelentik a legnagyobb
vonzerőt.
A turisztikai rendezvények sikere és színvonala nagymértékben a rendelkezésre
álló pénzen múlik. Jelenleg a költségeket döntően a helyi önkormányzatok finanszírozzák,
külső pályázati források bevonásában csak Csókakő önkormányzata mutatott fel
eredményeket.
TURISZTIKAI MARKETING
A kistérség turisztikai helyzetét értékelve a legnagyobb elmaradás a szervezett
tájékoztatás, propaganda- és marketingtevékenység területén tapasztalható.
Tourinform iroda vagy más hasonló feladatot ellátó, állandóan nyitva tartó
professzionális turisztikai tájékoztató központ nincs a kistérségben. Ennek
hiányában jelenleg a helyi önkormányzatok, az érintett civil szervezetek és
vállalkozások eseti feladata a turisztikai kínálat megismertetése és az ehhez
szükséges anyagi források előteremtése. Ebből a helyzetből adódóan az esetenként
készülő nyomtatott bemutatkozó kiadványok megjelenésükben nem egységesek,
kivitelükben és tartalmukban is eltérő színvonalúak. A kistérségi turisztikai
szereplők bel- és külföldi sajtóval való kapcsolattartása is esetleges, jellemzően
a rendezvényekhez kapcsolódik, ezért hiányzik a kistérség lehetőségeit hangsúlyozó
pozitív tartalmú folyamatos sajtójelenlét. Marketingstratégia hiányában a
kistérség turisztikai lehetőségeinek megismertetése a különböző szakkiállításokon,
illetve az utazási irodák felé nincs megfelelően összehangolva, illetve ennek
sikere szintén az ebben szerepet vállaló egyes civil szervezetek és az érintett
vállalkozások anyagi áldozatvállalásának függvénye. Ma már a szálláshelyeket
és programokat is sokszor közvetlenül az interneten keresik az utazók, így
az elektronikus marketing egyre nagyobb szerepet kap a turizmusban. A települések
és turisztikai vállalkozások helyi honlapjai ezzel az igénnyel lépést tartva
egyre több érdemi információt tartalmaznak. A kistérség internetes turisztikai
marketingjében nagyobb előrelépést 2004-ben az állami pályázati és helyi támogatással
elkészített háromnyelvű Móri Borvidék internet portál megjelenése jelentett.
A www.moriborvidek.hu
portálon a borvidék teljes körű bemutatását kiegészítve valamennyi turisztikai
szolgáltató, szállásadó és vendéglátó megjelenítheti saját bemutatkozását,
ajánlatát.
ERŐSSÉGEK, GYENGESÉGEK
ÉS LEHETŐSÉGEK
Reméljük, a fentiekből az olvasó számára is kitűnik, hogy a kistérség legfontosabb
turisztikai erősségei a természeti és építészeti értékek, a turisztikai kínálat
sokszínűsége, a csak erre a tájra jellemző kulturális, gasztronómiai, borászati
hagyományok, továbbá a hagyományos vendégszeretet és a meglevő infrastruktúra.
Gyengeségek közé azt sorolhatjuk, hogy a kistérség szintjén ma nincs összehangolt
turisztikai stratégia, időben nem eléggé szétterített a programkínálat, hiányos
a turisztikai marketing és propaganda, kevéssé eredményes ezen a területen
a külső pénzügyi fejlesztési források bevonása. Az ipari parkok foglalkoztatottsága
mellett a turizmus szerepe látszólag kevésbé jelentős a kistérség gazdaságában,
de fejlesztése lényeges összetevője lehet a jövőbeni gazdasági növekedésnek
és a foglalkoztatásnak. /Különös tekintettel arra is, hogy 2002-ben a közvetett
és közvetlen turizmus termelte ki a magyarországi GDP 8,8 %-át és a munkavállalók
12 %-át foglalkoztatta./ A fejlődés érdekében szorosabb összefogásra lenne
szükség a turizmus egyes szereplői - a települési önkormányzatok, szállásadók,
vendéglátók, rendezvényszervezők, kiadók, marketing- és reklámszolgáltatók,
stb. - között elsősorban azért, hogy ténylegesen megvalósuljon a kistérségben
a kapcsolt turisztikai szolgáltatások lánca. Szakemberek bevonásával és a
tevékenység szervezeti-technikai feltételeinek megteremtésével magas szintű
tájékozató, szervező és marketingtevékenységre lenne szükség a közvetlen emberi
kapcsolatok, az internet, a kiadványok, vásárok, bemutatók lehetőségeit az
eddiginél jobban kihasználva. Tudatosabban kellene élni a különböző belföldi
és EU pályázati lehetőségekkel, amelyek turisztikai beruházások megvalósítását,
minőségi programok szervezését teszik lehetővé. A turisztikai vállalkozások
támogatásának a minőségi turizmus megteremtése irányába kellene mutatnia.
A kistérség adottságaihoz igazodó turisztikai ágazatok (kastélyhasznosítás,
borút, kulturális-, vadász- és lovasturizmus, falusi turizmus) a valós piaci
igényeket kiszolgáló komplex fejlesztéseit célszerű előnyben részesíteni.
Ennek érdekében valószínűleg a kistérségi állami és civil szervezetek és az
önkormányzatok szerepvállalásának erősítésére is szükség van.