EU-Történelem DIÓHÉJBAN
A II. világháborút követően a korábbi hibákból tanulva egyes nyugat-európai
politikusok felismerték, hogy a tartós békét és stabilitást az európai nemzetállamok
szembenálló erőegyensúlya helyett jobban szavatolja a gazdasági együttműködés
és a hatalomgyakorlás bizonyos részterületein a nemzetek feletti osztozás.
1946. szeptember 19-én elsőként Winston Churchill angol miniszterelnök zürichi
beszédében vetette fel az Európai Egyesült Államok gondolatát. 1950-ben Robert
Schuman és Jean Monnet francia poltikusok azt javasolták, hogy Franciaország
és Németország - háborús célokra is felhasználható - acél- és széntermelését
a két ország közösen ellenőrizze. Ennek megvalósítása céljából 1951-ben megalakult
az Európai Közösségek első tagja, az Európai Szén- és Acélközösség, melyhez
Németországon és Franciaországon kívül Olaszország, Belgium, Hollandia és
Luxemburg is csatlakozott. A kezdeti sikereken felbuzdulva a tagországok 1957-ben
Rómában megalapították a gazdasági együttműködés erősítését és a kereskedelmi
korlátozások megszüntetését szolgáló Európai Gazdasági Közösséget. Az Európai
Közösségek harmadik tagja, az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szintén
1957-ben jött létre az atomenergia békés célú felhasználása érdekében.
Az Európai Közösségek és az európai integrációs eszme folyamatosan fejlődött,
az államok közötti együttműködési területek és a tagországok száma is állandóan
bővült. 1968-ban valósult meg a vámunió, amely alapján az EU tagországai egymás
áruira nem vetettek ki vámot, a szervezeten kívüli államok áruit viszont egységes
vámmal terhelték. 1986-ban írták alá az Egységes Európai Okmányt, amely alapján
1993-ra megvalósították az egységes uniós belső piacot. Ennek lényege, hogy
az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon áramolhattak a közösségen
belüli országok között.
1993. november 1-jén - az akkori tagországok szabad elhatározásából - a Maastrichti
Szerződés hatályba lépésével megalakult a mai Európai Unió, amely három fő
pillérre épül. Az első - gazdasági - pillért a fent bemutatott Európai Közösségek
alkotják, a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér
pedig a tagországok bel- és igazságügyi együttműködése. Az EU egysége szempontjából
jelentős lépés volt az is, hogy bevezették az európai uniós állampolgárságot.
1995-ben hatályba lépett a Schengeni Egyezmény, melynek lényege, hogy az Európai
Unióban lebontották a belső országhatárokat, megszűnt a személyellenőrzés
és a tagországok csak az EU külső határait védik és ellenőrzik. A pénzügyi
rendszer egysége érdekében 2002. január 1-jén az Európai Unió 11 tagországában
bevezették a közös uniós pénzt, az eurót. 2002. december 13-án a koppenhágai
csúcstalálkozón az EU tagállamai és 10 csatlakozni kívánó ország lezárták
a csatlakozási tárgyalásokat így a jelenleg 15 tagú szervezet a 2004-ben 10
belépő országgal 25 tagúra bővülhet. A XXI. század új gazdasági és politikai
kihívásai és a megnövekedett taglétszám miatt megkerülhetetlen az EU szervezeti
és működési reformja, amelyet az úgynevezett Európai Alkotmány bevezetésével
kívánnak a tagországok megvalósítani. Az Európai Alkotmányt az erre a célra
létrehozott Konvent javaslata alapján a régi és a belépő új tagországok már
közösen fogadják el.
AZ EURÓPAI UNIÓ
SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
Az intézmények
Az Európai Unió működését hat fő intézménye biztosítja. Ezek az Európai Tanács,
az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), az Európai Bizottság, az Európai
Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék. Az intézmények a
tagországok kinevezett vagy választott képviselőiből állnak, és az a feladatuk,
hogy jogszabályokat alkossanak, végrehajtsák, ellenőrizzék azok betartását,
és döntsenek az Európai Unió jövője felől.
Az Európai Tanács valójában az EU tagállamok kormány- és államfőinek csúcstalálkozója.
Fő feladata európai uniós csúcstalálkozó keretében az Európai Unióval kapcsolatos
lényegi, nagy horderejű elvi döntések meghozatala.
A Miniszterek Tanácsa az EU fő döntéshozó testülete, és a tagállamok szakterületenként
illetékes minisztereiből áll. A Tanács fő feladata, hogy döntéseket hozzon
a közös szabályozásról, és a Bizottság javaslata alapján a Parlamenttel együttműködve
jogszabályokat alkosson az Európai Unió számára. A Miniszterek Tanácsának
tagjai képviselik a tagállamokat az EU-ban. Az uniós jogszabályokat tehát
a tagállamok minisztereiből álló testület hozza, melynek tagjai a döntéshozatal
során érvényesíthetik saját nemzeti érdekeiket. A Miniszterek Tanácsa elnöki
tisztét minden fél évben másik tagállam tölti be.
Az Európai Bizottságot sokan az EU „kormányának” is nevezik, mert feladata
javaslatok kidolgozása, új törvények megalkotása, a döntések végrehajtása
és annak figyelemmel kísérése, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat.
Az Európai Bizottság képviseli az EU-t más nemzetközi szervezetekben, feladata
a közösségi érdekek védelme. A Bizottság felügyeli a közösségi programokat
és a pénzügyi alapokat is. Az Európai Bizottság jelenleg 20 biztosból áll,
akiket a tagországok jelölnek ki határozott időre.
Az Európai Parlament jelenleg még önállóan nem alkot jogszabályokat, feladatköre
és EU ügyekben való illetékessége az évek során azonban fokozatosan nőtt.
Az EU fő jogalkotó szervének, a Tanácsnak a Parlament egyetértését számos
témakörben kötelezően ki kell kérnie. Az EU költségvetését az Európai Parlament
egyetértése nélkül nem fogadhatják el. A Parlamentnek beleszólása van a Bizottság
kinevezésébe, tevékenységének ellenőrzésébe, valamint kérheti, hogy a Bizottság
javaslatot terjesszen elő a Tanács elé. A parlamenti képviselőket az EU állampolgárai
közvetlenül választják meg, a képviselői helyek száma az egyes országok népességétől
függ. A választásokat ötévente rendezik meg. A legközelebbi EU parlamenti
választás 2004-ben lesz, amelyen már a magyar állampolgárok is részt vehetnek.
Az Európai Bíróság dönt az EU-val kapcsolatos peres ügyekben. Ezek lehetnek
magánszemély és az EU közti ügyek, de lehetnek egy tagállam, illetve egy vállalat
és az EU közti ügyek is. Az EU-ban a közösségi szabályok a nemzeti törvények
felett állnak.
A jogszabályi hierarchia szerint a tagállamokban hozott törvények nem mondhatnak
ellent az Európai Unió által hozott szabályozásoknak. Az Európai Bíróság döntései
ellen fellebbezni nem lehet, ez a szervezet az EU legfelsőbb bírósága.
Az Európai Számvevőszék feladata ellenőrizni, hogy az EU szervei megfelelően
költik-e el az Európai Unió - azaz a tagországbeli adófizetők - pénzét. Ellenőrzi
az EU bevételeit és kiadásait, így azokat a segélyeket is, amelyeket különböző
szervezetek, önkormányzatok vagy nem EU tagállamok kapnak.
Az EU gazdálkodása
Az EU a tagállamok közvetlen befizetéseiből és más bevételekből évente közel
100 milliárd euróval gazdálkodik. Egyik legjelentősebb bevételi forrása az
általános forgalmi adóból származik. Minden tagállam általános forgalmi adót
vet ki a boltokban árusított termékekre és a szolgáltatásokra, amelyből jelenleg
a forgalmi adó 0,75 százalékát kell befizetni az EU közös kasszájába. Az Európai
Unió a rendelkezésére álló bevételek 47 %-át a közös mezőgazdasági kiadásokra,
35 %-át az EU tagországok szegényebb területeinek nyújtott támogatásokra,
5 %-át külső országok segélyezésre, 5%-át az uniós szervezetek működtetésére,
3 %-át közös kutatási programokra, 2 %-át pedig az uniós politikai koncepciók
megvalósítására költi.
Az Európai Unió jelképei
Az Európai Unió zászlaján kék alapon egységet szimbolizáló körben tizenkét
sárga csillag helyezkedik el. A csillagok nem a tagállamok számát, hanem -
mint az óra lapján a számok - a teljességet és a tökéletességet jelképezik.
Az Európai Unió himnusza Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája, amely május
9-én - az Európa Napon - minden tagországban felcsendül.
A KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK
A közösségi vívmányok célkitűzései, gyakorlati megvalósításuk jelentik az
Európai Unió működésnek lényegét és hasznát minden tagország és az unió egyes
állampolgárai számára.
Gazdaságpolitika
Az EU tagállamai a gyorsabb gazdasági fejlődés elérése és a munkanélküliség
legyőzése érdekében összehangolják gazdaságpolitiká-jukat és világpiaci fellépésüket.
Ezt szolgálja és erősíti a közös európai pénz, az euro bevezetése is.
Egységes belső piac
Az EU a tisztességes verseny és az áruk minőségének megőrzése érdekében egységes
belső piacot alakított ki. Az unión belül az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások
és a tőke szabadon, ellenőrzés és korlátok nélkül áramolhat egyik országból
a másikba.
Mezőgazdaság
Az EU bevételeinek majdnem felét a mezőgazdaságra költi.
A mezőgazdasági termékek minőségének javítása és árának szinten tartása érdekében
közvetlenül segítik a gazdaságokat és a mezőgazdaságban dolgozókat. A közös
mezőgazdasági politika célja, hogy a mezőgazdaságból élő lakosságot támogassa,
és a mezőgazdasági termelést szabályozza.
Vidékfejlesztés és regionális politika
Az EU szegényebb területei pénzbeli segítséget kapnak ahhoz, hogy munkahelyeket
tudjanak teremteni és az ott élőknek is jobb életkörülményeket biztosítsanak.
Ennek a célnak az elérésére hozták létre az úgynevezett Strukturális és Kohéziós
Alapokat.
Környezetvédelem
Az EU szigorú környezetvédelmi szabályozásokat vezetett be annak érdekében,
hogy a tagországokban az állampolgárok tiszta környezetben élhessenek és egészségüket
ne veszélyeztesse a környezetszennyezés. A környezetvédelem egyik legfőbb
célja, hogy a jövő nemzedékei is részesülhessenek az ipari fejlődés eredményeiből.
Fogyasztóvédelem
Célja, hogy az EU területén minden termék és szolgáltatás a vevők érdekeit
szolgálja. Minden árunak egységes biztonsági, műszaki és környezetvédelmi
szabványnak kell megfelelnie, csak ezután lehet őket az európai minőséget
tanúsító CE jelöléssel ellátni.
Szociálpolitika
Minden EU-állampolgár, ha bármely más EU-tagállamba költözik, továbbra is
jogosult a szociális juttatásokra, orvosi kezelésre, és társadalombiztosítása
továbbra is érvényben marad.
Oktatás
A szakmai címeket és egyes diplomákat (ápolónők, építészek, fogorvosok, állatorvosok,
szülésznők, orvosok és gyógyszerészek) a tagországok automatikusan és kölcsönösen
elismerik. Az EU-ban a legtöbb szabályozott szakma elismerése egységes és
általános rendszer szerint történik. Az EU közös oktatási programokkal, ösztöndíjakkal
segíti a diákokat, tanárokat.
Kül- és biztonságpolitika
2000. őszén jött létre az EU tagállamainak katonáiból álló gyors reagálású
európai haderő. Minden tagállam több száz katonát küld az európai hadtestbe,
amely arra szolgál, hogy megelőzze a háborúkat és békét teremtsen ott, ahol
háború dúl.
Bel- és igazságügyi politika
A bel- és igazságügyi politikai együttműködés keretében a tagállamok összehangolják
menekültügyi és bevándorlási politikájukat, az Unió külső határainak ellenőrzését,
valamint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet. Együttműködnek a polgári
és a büntetőjog területén, és a hatékonyabb bűnüldözés érdekében öszszehangolják
rendőrségeik munkáját is.
A MAGYAR CSATLAKOZÁS
Egy évtized munkájának eredménye
Hazánk a rendszerváltást követően 1991-ben kötött társulási szerződést az
Európai Unióval, majd a várható előnyöket felismerve 1994. április 01-én nyújtotta
be csatlakozási kérelmét. A felvételi tárgyalásokat 27 témakörben három kormány
folytatta le. Ez a folyamat 2002. december 13-án Koppenhágában a csatlakozási
megállapodás elfogadásával zárult le, amelyet az ország népe 2003. április
12-én ügydöntő népszavazáson megerősített. Ennek eredményeként Magyarország
2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, 12 szavazata lesz a Miniszterek
Tanácsában és 24 képviselőt választhat az Európai Parlamentbe.
EU csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv,
amely hatékony eszköz lehet az ország vezetése kezében arra, hogy az ország
hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa.
A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen 2004 és 2006 között az EU 1200-1500
milliárd forintnyi támogatást nyújt Magyarországnak a Nemzeti Fejlesztési
Tervbe foglalt célok megvalósítására. Ebből a strukturális és kohéziós támogatás
több mint 680 milliárd forintot, a mezőgazdasági támogatás közel 360 milliárd
forintot tesz ki. A fennmaradó összeg az egyéb közösségi politikák támogatását,
a költségvetési kompenzációt és a schengeni határvédelem kiépítését szolgálja.
Magyarország számára a források felhasználása szempontjából pozitív példa
lehet a korábban csatlakozott országok közül a hasonló gazdasági fejlettséggel
belépő Spanyolország, Portugália és Írország elmúlt 15 évben elért látványos
gazdasági fejlődése.
Magyarország európai uniós csatlakozásra való felkészültségét az EU évenkénti
országjelentésében értékeli. A 2003. évi országjelentésben az Unió szakértői
a 30 fejezetből mindössze egyet, a mezőgazdaság felkészültségét kifogásolták,
így előzetes felkészültségünk 2003. végén megfelelőnek értékelhető.
Miért lehet előnyös a csatlakozás Magyarországnak?
- A világméretű politikai és gazdasági versenyben a 25 tagú Európai Unió tagállamaként
Magyarország könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren.
- A fejlett és demokratikus Európai Unió tagállamaként Magyarország közvetlenül
részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában.
Magyarország így részese lesz a döntéshozatalnak és nem elszenvedője a tőle
függetlenül meghozott határozatoknak. A döntéshozatalra jelenleg érvényben
lévő szavazati rendszer kedvezményezi a kisebb országokat.
- Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve a fejlettségi szintek kiegyenlítése.
Az ennek megvalósítását szolgáló európai uniós forrásokból lehetőség nyílik
Magyarország fejlődésének felgyorsítására, a fejlett országok életminőségi
szintjéhez való felzárkóztatására /pl.: utak, közművek, kommunikációs hálózatok/.
- Uniós tagországként nagyobb mértékű tőkebeáramlásra számíthatunk, ennek
következtében több munkahely teremhető meg és fokozatosan nőhetnek a bérek
is. A nettó keresetek növekedése várhatóan ugyanilyen arányban növeli a nyugdíjakat.
- Az uniós csatlakozással javul az életminőség, például a szigo-rúbb fogyasztóvédelmi,
környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt.
- Uniós tagállamként hatékonyabbá válik a magyar és nemzetközi szervezett
bűnözés elleni fellépés.
- Tagországként mezőgazdasági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes
mezőgazdaság megteremtését. Az uniós tagság egyben biztonságosabb piacot is
jelent a magyar mezőgazdasági termékeknek.
- Uniós tagságunkat követően a magyar állampolgárok a tagállamokban élőkkel
azonos jogokhoz és lehetőségekhez jutnak az oktatás, a munkavállalás, az utazás,
a letelepedés terén.
Árak, bérek, nyugdíjak
A csatlakozás egyik legfontosabb kérdése talán az, hogy milyen árakkal és
bérekkel számolhatunk a belépés után. Az iparcikkek esetében nincs jelentős
különbség az EU árszintje és a magyarországi árak között, ezért e téren a
csatlakozás után nem számolhatunk semmiféle növekvő árhatással. Sőt, az EU
egységes belső piacán a nagyobb verseny és a bővülő választék egyes esetekben
még árcsökkenést is eredményezhet.
A lakossági szolgáltatások terén jelenleg jelentős árkülönbség áll fenn a
magyar és az EU átlagos árszínvonal között, amelyet elsősorban a munkabérek
különbsége okoz. Ezek a szolgáltatások jellemzően helyhez kötöttek (fodrász,
szerelő stb.) így az EU-ban csak korlátozottan versenyezhetnek egymással,
de a különbségek lassú kiegyenlítődésére, azaz árnövekedésre számítani kell.
A magyarországi szolgáltatások árai várhatóan olyan mértékben közelítenek
majd a nyugat-európai árakhoz, ahogy a magyarországi bérek felzárkóznak a
nyugati bérekhez. A mezőgazdasági termelői árak az EU csatlakozást követően
rövidtávon várhatóan nem emelkednek számottevő mértékben, mivel a közösségi
árszabályozás alá eső termékek nagy részénél a jelenlegi hazai árak már nem
maradnak el jelentősen az EU átlagáraktól.
Évtizedes távon az általános gazdasági fejlettség növekedésének következményeként
a hazai élelmiszerárszint fokozatosan felzárkózik az EU átlagot megközelítő
szintre. Az élelmiszerek esetében közvetlenül a belépést követően a cukor
és marhahús árában várható nagyobb áremelkedés. A piacok és kis üzletek kialakítására
nincsenek egységes uniós előírások, így a napi bevásárlás terén nem lesz nagyobb
változás. Az élelmiszert forgalmazóknak azonban be kell tartaniuk az élelmiszer
előállítására és forgalmazására vonatkozó előírásokat.
A bérek tekintetében nincs egységes EU szabályozás, ezek kialakítása az egyes
tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik, ezért a csatlakozás közvetlenül nem
hat sem a bérekre, sem a nyugdíjakra. Egyes szakmákban azonban a szabad munkavállalás
a régi tagországokban túlkeresletet eredményezhet /pl. informatika/, ennek
hatása e szakmákban a magyar munkavállalók belföldi bérének gyors növekedése
lehet. A csatlakozással várhatóan már középtávon javulni fog a magyar gazdaság
általános versenyképessége, amely megfelelő alapot adhat a magyar reálbérek
folyamatos - az EU átlagos reálbér-növekedésénél gyorsabb ütemű - emelkedésére.
A nyugellátás terén a közösségi jogszabályok a tagállamok nyugdíjasai számára
mindenütt biztosítják a szociális védelmet. Ez vonatkozik az öregségi, a rokkantsági
és a hozzátartozói nyugdíjasokra és azokra is, akik bevándorló munkavállalóként
szereztek nyugellátást, illetve nyugdíjasként más EU-tagországban telepedtek
le. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja,
függetlenül attól, hogy élete során hány és mely tagállamban dolgozott.
Kistérségek az EU-ban
Az Európai Unió regionális támogatásait a nagy régiók kapják. Hazánk hét nagy
régiója közül a móri kistérség a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik. A régió
infrastrukturális pályázati támogatásban akkor részesülhet, ha gazdasági fejlettségi
szintje nem éri el az EU-átlag 75 %-át, ez térségünk esetében ma teljesül.
Az EU-ban felértékelődik a kistérségek szerepe is, mivel az egységes európai
területi és települési rendszer részévé válnak. Az elmaradott területek folyamatos,
kiszámítható, a mainál fokozatosan nagyobb fejlesztési forrásokhoz juthatnak,
mivel a fejletlenség különféle elemeinek felszámolása tudatos tevékenységgé
válik, és a felzárkóztatásukhoz, gazdasági, infrastrukturális fejlesztéseikhez
új források nyílnak meg.
A kistérségek kihasználhatják az együttműködés előnyeit, bekapcsolódhatnak
a nemzetközi munkamegosztásba, intenzív együttműködést alakíthatnak ki más
európai térségekkel. Az önkormányzatok és a lakosság döntési, választási lehetőségei
bővülnek, erősödik a lokálpatriotizmus, a helyi kötődés és a kezdeményezőkészség.
Mérséklődik a központi hatóságoktól való függés, a régiók saját adottságaiknak
leginkább megfelelő fejlesztési elképzeléseiket is megvalósíthatják.
Az EU és a vállalkozások
A magyar vállalkozások már a csatlakozás előtti időszakban is részt vehettek
az EU által meghirdetett támogatási programokban. A teljes jogú tagság után
megnyílnak a vállalkozások számára az Unió közösségi forrásai és állami támogatást
is kaphatnak. A kis- és középvállalkozások számára az EU további támogatást
nyújt a Többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Programmal, mely alapvetően
a vállalkozások versenyképességének növeléséhez, adminisztrációs terheinek
csökkentéséhez, gazdasági környezetük javításához, valamint közösségi programokban
való részvételükhöz nyújt segítséget. A jelenlegi program 2001. január 1-től
2005. december 31-ig tart.
Az egyes vállalkozói területekre vonatkozó szabályozásra, az EU-ban érvényes
adózási, számviteli előírásokra, társasági formákra, a szabványokra, gyártási
előírásokra stb. az érintett vállalkozók, cégek elsősorban a kormányzati szerveknél,
a gazdasági érdekképviseleteknél, szakmai egyesületeknél és az unió által
támogatott Európai Információs Központokban (EIC) kaphatnak részletes tájékoztatatást.
Hasznos információk
Jelen kiadványunk szerkesztésében nagy segítségünkre voltak az alábbi internetes honlapok, adatbázisok:
www.magyarorszag.hu
www.euvonal.hu
www.euportal.hu
www.eucsatlakozas.lap.hu
www.fmkik.hu
Bővebb tájékozódás céljából a fenti oldalak felkeresését ajánljuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmébe is.